header v2

yt iconfb icon

logo

A projekt feladatainak strukturálása során először az egész projektet egymástól elkülöníthető részfeladatokra bontjuk. A részfeladatokat tovább tagoljuk mindaddig, amíg (relatíve) egységes tevékenységet kapunk. Ezen tevékenység feladatai alkotják a munkacsoportok, angol elnevezéssel a Work Package-et (röviden WP). Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram céljainak teljesülése érdekében 9 munkacsoport jött létre, melyeket az alábbiakban mutatunk be.

Projektmenedzsment
A projektmenedzsment biztosítja a megvalósítandó tevékenységekhez az inputokat, szervezi, koordinálja az egyes munkacsomagokban előirányzott tevékenységek megvalósítását, gondoskodva ez által a program eredményeinek előállításáról. Emellett működteti a program operatív és stratégiai döntési szerveit (Projekt Irányító Bizottság, Felügyelő Bizottság), koordinálja a konzorcium működését és szervezi a svájci-magyar partnerséget.

Szakmai előkészítés, módszertani fejlesztés és monitorozás
A munkacsomag keretében kerülnek kifejlesztésre azok a módszertanok és protokollok, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a praxisok képesek legyenek praxisközösségben működni, valamint a praxisközösség tagjai többletszolgáltatásokat tudjanak nyújtani az ellátottak részére. Ezen anyagok tartalmazzák többek között a praxisközösségen belüli feladat-megosztást, a programban megjelenő új munkakörökkel szembeni végzettségre, képzettségre vonatkozó ajánlásokat, a praxisközösség működésével kapcsolatos dokumentálási szabályokat, a beteg utak leírását, a különböző célcsoportokhoz illesztett speciális programokat, valamint a lakosság bevonását segítő technikákat.

Informatikai fejlesztés

A program keretén belül megvalósuló informatikai fejlesztés a következő funkciókat hivatott biztosítani:
▪     A praxisközösségek operatív és adminisztrációs funkcióinak támogatását, ezek hatékonyságának                 növelését.
▪     Strukturált, valid adatgyűjtést.
▪     Központi adatbázis, mely biztosítja a kutatást, pontos statisztikák készítését, a praxisok egymással           való összehasonlítását.
▪     A kialakítandó rendszer integrálható az ágazati rendszerekhez.
▪     A hatékony esetmenedzsmentet, betegút elemzést.
▪     Mobil eszközökről történő adatelérést.

Képzés

A tananyag fejlesztések és képzések a praxisközösségek eredményes működésének tudás és ismeretbeli feltételének megteremtésével egyrészt hozzájárulnak a célok teljesítéséhez, másrészt erősítik a program hosszú távú hatását azzal, hogy a képzési anyagok a későbbiekben is jól hasznosíthatóak majd az orvos, szakorvos- és szakdolgozói képzésekben. A képzések során a praxisközösségek tagjai elsajátítják a működés előírt módját, megtanulják a szakmai és egyéb szolgáltatások protokolljainak alkalmazását, segítséget és támogatást kapnak készségfejlesztés és hálózat-építés terén. Az érintettek képviselői (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek) felkészítésben és tréningben részesülnek a praxisközösségek által folytatott újszerű működés és szolgáltatások, valamint a velük való együttműködés terén. A kialakított képzési anyagok és a szerzett tapasztalatok alapján javaslat készül az alap- és szakképzésben való hasznosíthatóságra.

Praxisközösségek tevékenysége és azok koordinálása

A praxisközösségek működése jelenti a program központi elemét – a 24 praxisból kialakított közösségek 42 hónap időtartamban valós körülmények között tesztelik a megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modellt és ezzel a logikai keretmátrix hierarchi­ájában a közvetlen cél teljesüléséhez járulnak hozzá.

Roma közösségek speciális programjai

A program hangsúlyozott célkitűzése az alapellátás olyan irányú fejlesztése, amely közösségi orientációjú, bevonja a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – és hangsúlyt helyez a prevencióra. A roma közösségek speciális programjai (mint például a roma anya-gyermek egészség program, különböző prevenciós programok, roma segéd-egészségőrök képzése) a fenti célok teljesüléséhez járulnak hozzá. 

Kutatási programok

A kutatási programok szolgáltatnak adatot és információt a modellkísérlet kiértékeléséhez, és ezzel segítik a szakmapolitikai ajánlások megalapozását. A munkacsomag feladatai felölelik többek között a bevont közösségek egészségi állapotának felmérését, epidemiológiai kutatások kivitelezését, alapellátási adatszolgáltatásból származok adatok integrálását az egészségstatisztikai rendszerbe, az ellátás igénybevételének elemzését, valamint a praxisközösségek többletszolgáltatásaival kapcsolatos alap- és végállapot felmérés végrehajtását.

Egészségpolitikai elemzések és ajánlások

A kutatási programok adatai és információi alapján készülnek az egészségpolitikai elemzések és ajánlások. A program célkitűzése, hogy az egészségpolitikai programalkotásban a kormány hasznosítani tudja a kapott eredményeket. Erre alapvető garanciát az adhat, ha a program megvalósításában a folyamatos egészségpolitikai elemzés és értékelés hangsúlyos szerepet kap, ami által nem csak a háziorvosok és az alapellátás napi működése kerül felülírásra a jelenlegi keretrendszereket illetően, de az orvosképzésben is meghozza a szükséges váltást, valamint alkalmat nyújt új modellek kidolgozásra.

Külső kommunikáció

A kommunikáció azzal járul hozzá a program céljainak teljesítéséhez, hogy folyamatosan továbbítja a program eredményeit a döntéshozók, a szakemberek és a lakosság felé, valamint célzottan tájékoztatja, mozgósítja és bevonja a helyi résztvevőket (döntéshozókat, szakembereket, lakosságot) és közösségeket a program különböző elemeibe.

alapel bwhozzajar bwminiszterelnokseg bw
A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg.
The project is supported by a grant from Switzerland through the Swiss Contribution.
www.svajcihozzajarulas.hu

Copyright © 2015 - Alapellátás-fejlesztési Modellprogram. Minden jog fenntartva!